A cseppfolyósított autógázt „LPG”-nek nevezik, az angol Liquified Petroleum Gas kifejezés kezdőbetűiből alkotott mozaikszó, ami lényegében a propán (C3H8) és a bután (C4H10)keveréke, nyáron 50-50 % arányban, míg télen ez 60-40 százalék . /Ez az arány függ az adott ország földrajzi fekvésétől is!/
Található még mintegy 1-3% egyéb szénhidrogén is az etántól a propilénig. normál körülmények között (20 C°-on és környezeti nyomáson) gáz halmazállapotban található, de kismértékű nyomásnövekedésnél már folyékonnyá kezd válni az LPG, és acéltartályban tárolható.
Un. „odorant”, azaz szagosító anyag kerül bekeverésre ami, ha kijut a légkörbe mindjárt érzékelhetővé válik. Az LPG-ről fontos tudni, hogy nehezebb a levegőnél, ezért a mélyebb helyeken „megül”, és így logikus, hogy tiltják az LPG hajtású járművek parkírozását mélygarázsokban. A metán ezzel szemben könnyebb a levegőnél, ezért kijutván a szabadba felfelé száll.
Általánosságban elmondható, hogy az LPG kb. 60%-át az olaj bányászatakor melléktermékként nyerik ki, /ez a propán/ míg kb. a 40% a köolaj finomításakor keletkezik, /ez pedig a bután nagyrészt/ amiből kitűnik, hogy plusz energia bevitelt az LPG előállítása nem igényel!
Szakértők szerint földgázból /mely 99%-ban metán/ és olaj kísérőgázokból még legalább 100 évre való tartalék rejtőzik a föld méhében. Jelenleg a metán és az LPG az egyetlen reális alternatíva jelenlegi benzin és dízelolaj felhasználással szemben mindaddig, amíg a bioüzemanyagok és a hidrogén széles körben el nem terjednek a mindennapi felhasználás terén.
A városi környezet levegőjének károsításáért 90%-ban a belsőégésű motorok a felelősek, ennek kb. 60% az un. NOX-gázok (a nitrogén különféle oxidjai), melyek a rákos megbetegedések fő okozói. Az ólommentes benzinek bevezetése sokat javított a helyzeten, de a még mindig törekedni kell világszerte a még tisztább üzemanyagok elterjesztésére. A fosszilis üzemanyagok között a metán a legtisztább, mivel elégetésekor ugyanaz jut a légkörbe mint, amit mi emberek kilélegzünk: vízpára és széndioxid, de az LPG elégetésekor is sokkal kevesebb károsító anyag kerül a levegőbe, mint a hagyományos folyékony üzemanyagok használatakor! /benzin, dízelolaj, kerozin stb., sőt a bioüzemanyagokat is beleértve!/ Van egy mutatószám, amely az emisszió káros voltára ad egy mérőszámot, ez pedig a szénhidrogénben található hidrogénatomok száma a szénatomokéhoz (H/C viszony). Ez a metán esetében a legjobb 4/1, míg az LPG-nél (50-50% arányt feltételezve) mindössze 2.58, ami viszont még mindig jobb, mint a benziné vagy az egyéb kőolaj származékoké! Ez a szám tulajdonképpen az oxigén „hozzáférhetőségét” adja meg a szénlánc elemeihez, ezáltal az égés jóságát.
Az LPG elégetésekor a benzinmotorokban /Ottó-rendszerű belsőégésű motorok/ 12%-al kevesebb széndioxid (CO2), mintegy 30%-al kevesebb nitrogén oxid (NOX) keletkezik, míg elégetlen szénhidrogén (HC) és szénmonoxid (CO) egyáltalán nem keletkezik. A kéndioxid (SO2) kibocsátás a szintén nagyon alacsony, ami a savas esők fő felelőse.
A teljes kipufogógáz tisztaságát tekintve a szennyezők felét a teszik ki az LPG esetén a benzin üzemhez képest, azaz kétszer tisztább ez az üzemmód a ma alkalmazott modern katalizátorok alkalmazása esetén is!
A dízelmotorokhoz képest még szembetűnőbb a különbség, itt 90%-al kisebb az NOX-kibocsátás, míg az elégetlen szénhidrogéneké 70%-al, így átlagosan 80%-al nagyobb tisztaságot eredményez az összehasonlítást az LPG javára.
Ha a zajhatást tekintjük a környezetre nézve, a gázüzem minimálisan 50%-al „tisztább” a dízelmotoroknál, de a benzinüzeműeket is jóval alulmúlja a zajkibocsátás terén.
Mindezen előnyöknek köszönhetően a gázüzemű motorok automatikusan a legmagasabb környezetvédelmi besorolást kapják a fejlett országokban (néhol még adókedvezményben is részesülnek), ami azt jelenti, hogy számukra nincsenek az emisszió szempontjából tilos zónák mondjuk egy nagyvárosban vagy valamely sűrűn lakott körzetben, melyek egyre kiterjedtebbek világszerte, ahol a környezet védelme fontos helyet foglal el a társadalmi megítélés terén.
